PANAMERICANA

Mert mindannyiunknak jár másfél év oligarcháskodás.

gmail:
panamericanablog


Egy korábbi út:
Khívától keletre

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

A vélemény Magyarországról

2012.08.12. 19:59 |  Bede Márton

Magyar turistaként Dél-Amerikában egzotikum vagyok. A legkellemetlenebb, amikor valaki láthatóan nem tudja, hol van Magyarország, csak próbál okosan nézni. De egyébként is az utazók 95 százaléka azt mondja, hogy én vagyok az első magyar, akivel a világban találkozik. Viszont egész sokan jártak már Magyarországon, igaz, az esetek 99 százalékában csak Budapesten. Az a réteg, amellyel én beszélgetek (18-40 közötti, az átlagnál nyitottabb és magasabban kvalifikált nyugati) nem teljesen reprezentatív minta, de mivel turizmus-szempontból mindenképpen véleményvezérnek számítanak, nagyon fontos, hogy mit gondolnak Magyarországról, illetve hát többnyire csak Budapestről.

Lehet, hogy akinek nem tetszett, az inkább nem is említi, hogy járt Magyarországon, de nekem inkább úgy tűnt, hogy döntő többségben vannak a pozitív benyomások. Szemben a nagyon turistás Prágával és a kicsit uncsi Varsóval, Budapesten nagyjából azt kapja a turista, amiért egyáltalán egy kelet-európai városba utazott vakációzni, így a nehézségek ellenére is boldogan utazik haza. A beszámolók alapján Budapest egy szép, klasszikusan kelet-európai város, ahol egészen sokan beszélnek angolul, van, aki még kedves is, és kifejezetten jókat lehet bulizni. Ez utóbbi volt nekem a legmeglepőbb. Nem mintha nem lehetne jót bulizni Budapesten, csak szerintem pont ebből a szempontból nem vagyunk világverők.

Minden Magyarországgal kapcsolatos véleményt nem írtam össze, mivel elég sok volt az ismétlődés. Egyszer már írtam arról, hogy a Sziget milyen csodálatos reklámja Budapestnek és az egész országnak, és ezt ez az út csak megerősítette. Sokan jártak ott és még többen szeretnének menni – elsősorban a franciák, hollandok és olaszok, de egészen egzotikus nemzetek fiainak és lányainak is ez ugrik be először Magyarországról. Kicsit persze szomorú, hogy a rendszerváltás óta semmit nem sikerült otthon létrehozni, ami legalább minimálisan érdekelné a világ szerencsésebbik felét, de még mindig jobb nekünk, mint szerencsétlen osztrák turistáknak, akikről mindenkinek csak Josef Fritzl, rosszabb esetben pedig Hitler ugrik be.

A Sziget után népszerűségben egyértelműen a magyar pornóipar termékei következnek. Lányaink bája, talpraesettsége, kacérsága így messze földön híres. Sajnos szintén sokaknak van Budapesttel kapcsolatban lehúzós, átverős élményük, bár néha olyan érzésem volt, hogy ezt sokan a kelet-európai turistáskodás kötelező kellékének tekintik, mint ahogy én vagyok a dologgal Dél-Amerikában. És persze vannak egészen bizarr kalandok és tapasztalatok is. Itt van 20 a legjobbakból. Az életkorokat néha csak saccoltam, a nemzetiségek stimmelnek.

Ausztrál lány (25):
"Egy nagyon jó barátnőm apja elég undorítóan hagyta ott a feleségét. Beszerzett valami nőt Magyarországról, aki kijött Ausztráliába, összeházasodott az apával, megkapta az ausztrál állampolgárságot, aztán pár hét múlva ott is hagyta a francba. Nagyon jót röhögtünk."

Chilei újságírónő (25):
"Salzburgban tanultam fél évet, és egy hosszú hétvégére átmentünk Budapestre a szintén chilei barátaimmal. Sajnos ez pont a Forma-1 hétvégéje volt. Semmilyen utcanevet nem bírtunk elolvasni vagy megjegyezni. Minden nagyon tetszett, csak a hostelünk volt a legrondább épület, amit Európában láttam. Utolsó nap a Lánchídnál beültünk egy taxiba. Hárman voltuk, és amikor láttuk a taxiórán, hogy fejenként már 60 dollárnál is többet kellene fizetnünk, szóltunk, hogy akkor tegyen ki."

Francia közgazdász (25):
"Minden este nagyon berúgtunk, aztán reggel hatra kimentünk a nagy fürdőbe abba a nagy parkba. Az életben nem éreztem ilyen jól magam. Viszont egész Budapesten nincs egy normális étterem."

Belga szociális munkás (25):
"2010-ben négy hónapig dolgoztam a bicskei menekültotthonban. Simán jobbak a a körülmények, mint bármelyik hasonló intézményben Brüsszelben. Viszont elég fura ötlet a magyaroktól, hogy olyan szociális munkásokat raknak ide, akik egyetlen büdös szót sem tudnak angolul."

Északír pár (30)
"Voltunk pár éve a szigeten. Jó a buli, de elég szarok a fellépők. Utána körbeutaztuk a Balatont, ami nagyon tetszett. Emlékszem, Keszthelyen van egy zseniális mexikói étterem, ami még jól is van dizájnolva."

Uruguayi recepciós (22):
"Ugye nálatok készül az a kurva sok pornó? Jézusom, hogy én hányszor verhettem már ki Magyarországra."

Holland fiú (26):
"Kétszer voltam eddig a Szigeten, de többször nem megyek, mert már túl sok a holland."

Angol befektetési bankár (35):
"Nagyon értelmes emberekkel tárgyaltam én a nemzeti bankotokban. Bár azt hiszem, azóta már mindegyik Londonban dolgozik."

Kolumbiai mérnök (40):
"Basszus magyar vagy, NEM HISZEM EL!!!! Hét évesen láttam egy dokumentumfilmet a tévében Magyarországról, azóta imádom! Voltam is háromszor. Emlékszem 1982-ből a Salvador elleni 10:1-re, meg persze utána az argentinok elleni 1:4-re is, istenem, az milyen siralmas kapusteljesítmény volt. A szovjetek elleni 0:6 után komolyan mondom, három napig beteg voltam. Voltam Magyarországon is csomó meccsen, Fradi, MTK, Honvéd, minden. Mondjuk Újpesten kicsit sok volt a náci, a Vasas meg tényleg reménytelenül lehangoló. A kedvenc magyar együttesem a Neo, de a Zubolyt is nagyon szeretem. A Hódosi Enikő a legjobb nő a világon! Ne viccelj már, Medellínben nincsenek jó nők, mindegyik tele van műanyaggal. Na de Magyarországon! Budapesten is rohadt jók a nők, Szegeden is rohadt jók a nők, Pécsen is rohadt jók a nők, de életemben a legjobb nőket Zalaegerszegen láttam."

Ír hosteltulajdonos (38):
"Hú, én tudok két szót is magyarul, volt otthon Dublinban egy magyar haverom. E-gész-sé-ged-re! És mi is volt a másik? Akkor mondta mindig a csávó, amikor már csak nagyon kevés hasisunk maradt... HAN-GYA-FASZ-NYI!

Svájci tanárnő (31):
"Szerintem a magyar nők elég csúnyák és nagyon erősek. Feketeöves dzsúdós vagyok."

Chilei pincérnő (30):
"Magyar vagy? Ugye oda valósi a Michelle Wild? Egy santiagói barátomnak ő a kedvenc színésznője, csomó filmjét mutatta. Azt bírom abban a nőben, hogy szerintem nem megjátsza, hanem tényleg élvezi."

Holland, psychobilly-frizurát viselő férfi (36):
"Én ismerek egy magyar együttest, a Gorillát."

Angol városépítész (35):
"Még egyetem alatt voltunk valahol Kelet-Magyarországon valami vízügyi projektet csinálni. Több hetet voltunk ott, de sajnos nem emlékszem a település nevére. It was very rural."

Holland pár (26):
"A 2009-es Szigeten jöttünk össze. Ott volt a volt barátnőm is, akivel akkor már három hónapja nem jártam, de amikor reggel kijöttünk a sátorból, őt lekurvázta, engem meg felpofozott."

Brazil bírósegéd (29):
"Amikor Európában tanultam, volt egy magyar haverom, és őt is Mártonnak hívták. Együtt voltunk egyszer Ozorán. Te, én olyat az életben nem láttam. Nem hittem el, hogy emberek táblákkal mászkálnak, amire rá van írva, hogy milyen drogot árulnak. Egyszer bejött vagy húsz rendőr, de nem csináltak semmit. Én Brazíliában már láttam pár dolgot, de el nem tudom képzelni, hogy ehhez kit és hogy kellett megkenni."

Izraeli diáklány (22):
"Katonaság után nem akartam egyből egyetemre menni, és egy barátom mondta, hogy nagyon jól lehet keresni azzal, ha az ember Budapesten Holt-tengeri kozmetikai termékeket árul. Úgyhogy odamentem, és tök autodidakta módon megtanultam annyira magyarul, hogy legalább meg tudjak szólítani embereket a plázákban, és el tudjam magyarázni nekik, hogy mit akarok. Egy év alatt annyi pénzt tudtam spórolni, hogy abból jöttem el majdnem egy évre Dél-Amerikába. Egyértelműen mi izraeliek kerestünk csak jól, a magyar árusok egyszerűen képtelenek voltak bármit eladni, meg eleve azt sem fogták fel, hogy aki sok pénzt akar, annak sokat kell dolgoznia. Semmiféle antiszemitizmussal nem találkoztam Magyarországon, sőt, csomó zsidó származású magyar odajött hozzám kedvesen beszélgetni. Mondjuk egy év alatt nem láttam egyetlen jó pasit sem, de szerintem simán lehet, hogy visszamegyek valamikor, annyira tetszett az egész."

Brazil diáklány (22)
"Tarr Béla a kedvenc rendezőm. Egyszer vetítették csak le a Sátántangót Rióban, és én csomót sírtam alatta. Azóta már majdnem minden filmjét láttam. Most azon gondolkodom, hogy rátetováltassam az ökleimre a nevét. Mindenki azt varrja fel, hogy punk rock, meg ilyen hülyeségek, de én a múltkor rájöttem, hogy az ő neve is pont kijönne. Már úgyis van egy hatalmas Ollókezű Edward a combomon, meg a HAL az Őrodüsszeiából a felkaromon, tök jól fog kinézni mellettük."

Indiai mérnök (32):
"Másfél éve utazom, három hétig akartam Magyarországon maradni, de ott voltak a legbarátságtalanabbak az emberek egész Kelet-Európában, úgyhogy végül csak egy hetet maradtam. Viszont minden reggel megittam két-három kefírt, az rohadt jó."

Német diáklány (23):
"Apám egy magyar település német testvérvárosának önkormányzatán dolgozik, még házunk is van Szerencs mellett. Én már pár éve nem voltam ott, de egyébként sem tudtam jól magyarul. Arra emlékszem, hogy "nem tudok magyarul", "seggfej", "rendőrség" és "nem szabad".

Címkék: úton szaktanácsadás érdekes adatok

süti beállítások módosítása